Az egyik legismertebb görög karácsonyi étel a christopsomo, Krisztus kenyere, amely egy édes, fűszeres nagy kerek kenyér többek között fahéjjal, szegfűszeggel, ánizzsal fűszerezve. A christopsomo elkészítése nagy odafigyelést igényel, és gyakran díszítik keresztmintákkal. Komoly jelentősége van a görög családok életében, a jólétet, az egészséget, a reményt, a bőséget jelképezi.
A karácsonyi asztal másik alapétele a mézeskalács és dióval töltött baklava, amelyet gyakran narancsvirágvízzel ízesítenek, ezáltal finom citrusos aromát adva az édességnek. Az ünnepek során különleges helyet foglal el a melomakarona nevű mézes sütemény is, amely fahéjjal, szegfűszeggel és reszelt dióval készül.
A karácsonyi menü egyik legfontosabb eleme a pácolt, sült sertés vagy bárány, amelyet gyakran burgonyával és zöldségekkel tálalnak. A másik ilyen népszerű étel a Yiaprakia, ami darált sertéshús és rizzsel töltött káposztalevél. A görög családoknál hagyományos, hogy ezek az ételek hosszú, családi lakomák központi részévé válnak, amelyeket gyakran borral és ouzoval kísérnek.
A görög karácsony nemcsak a finom ételekről, hanem az összetartásról, a hagyományokról és a közös ünneplésről szól.
Görög karácsonyi mondák
Görögországban a karácsonyi időszakot a népi mondák és babonák is különlegessé teszik, amelyek mélyen gyökereznek az ország hagyományaiban.
Kalanda
Az egyik legfontosabb szokásuk. Énekesek járnak házról-házra, egészséget, szerencsét kívánnak a háziaknak, akik cserébe étel és bort kapnak, manapság inkább gyerekek járják a házakat főként édességért, vagy valamilyen élelmért cserébe és közben jókívánsággal köszöntik a lakókat.
A gonosz manók
A Föld mélyén gonosz kis koboldok, Kallikantzaroszok élnek, akik egész évben a Földet tartó fát, a Világ fáját fűrészelik, viszont a tűztől félnek. Azonban karácsonykor feljönnek a felszínre, hogy az embereket bosszantsák. Tűzzel kell távol tartani őket, manapság a családok mécsest, gyertyát gyújtanak, Vízkereszt napjáig.
Vízszentelés
A babona a szenteste esti vízszenteléshez kötődik. A görögök hisznek abban, hogy a pap által megáldott víz különleges erővel bír, és segít távol tartani a gonosz szellemeket, betegségeket és átkokat. Ezt a szentelt vizet gyakran a ház négy sarkába szórják, hogy védelmet nyújtson a család számára.
Egy másik elterjedt szokás, hogy a fiatal lányok karácsony reggelén a patakhoz mennek vízért, amiből az egész család iszik. Bizonyos vidékeken ételeket tesznek a patak partjára.
Hajó díszités
Hajós nemzet révén a hajókat is pompás fényekkel díszítik, a hajótulajdonosok hajóikat, városokban maketteket állítanak fel ebből a célból de a városi hajószobrokat is fényárba helyezik.
A görög karácsonyi mondák és babonák az ünnepi időszak varázslatos hangulatához hozzájárulnak, emlékeztetve arra, hogy a hagyományok és hiedelmek még ma is élénken élnek a görög kultúrában.
Vodka? Hajlakk? És még ki tudja hányféle ötletet hallottunk már az évek során arra vonatkozóan, hogyan tartsuk minél frissebben a fenyőfát, hogy karácsonyig ne hulljanak le a tűlevelei.
A családok többsége még jóval 24.-e előtt szerzi be az élő fenyőfát, amit azután a kertben, erkélyeken, vagy többemeletes házak lakói az ablak alá kötözve tárolnak Szenteste napjáig. Miután elérkezik a feldíszítés napja általában egy masszív talpba helyezik a fát. Ezután jönnek a házi praktikák, amivel minél tovább megpróbálkozunk frissen tartani a fát, nehogy a második nap már a tűlevelek nagy része a földön végezze.
A fa mielőbbi vízbe helyezése
Nem szabad elfelejtenünk, hogy élő növényt hozunk haza, aminek mindenképpen vízre van szüksége. Az embereket megtéveszti, hogy a fenyőfát kivágva vásárolják meg, úgy gondolják, hogy már hiába is állítanák vízbe, a növény már nem él, azonban ez tévhit. A víz felszívódása növeli a fa élettartamát.
A kivágott fenyő átlagosan még 5 hétig él tovább. A vásárlás helyszínén úgy tudjuk ellenőrizni a fa frissességét, hogy végighúzzuk a kezünket az ágaink. Minél kevesebb tűlevél hullik le róla, annál frissebb a fenyő.
Arra nagyon oda kell figyelnünk, hogy miután megvásároltuk a fenyőt és otthon vízbe állítjuk, előtte mindenképpen ejtsünk a tövén egy friss vágást, mert a már hetekkel korábban levágott fa alja már begyógyult, bezáródtak a pórusai, így ott már nem képes felszívni a vizet. A fa aljának vizszintes levágása a legjobb megoldás, hiszen így nem fog dőlöngélni sem. Szentestét megelőzően lehetőség szerint tartsuk hűvös helyen a fenyőt, tegyük ki az erkélyre, garázsba, vagy panelházak esetében akár az ablak alá is rögzíthetjük.
Miután a fát vízbe raktuk
A fenyőfa minél tovább friss marad, ha rendszeresen, naponta ellenőrizzük a vízet, melybe beleállítottuk. A főszabály szerint a fenyő törzsének átmérőjét alapul véve, 2,5 cm-enként 1 liter víz kell a fa életben tartására. Sokan esküsznek arra, hogy – mint egyes virágok esetében – a vízben feloldott aspirin csodákra képes, ez nem igazolt állítás a fenyőfák esetében. A tiszta, friss víz a legjobb a fának. Az első 24 órában ne lepődjünk meg, ha rengeteg vizet fog felszívni a fenyőnk, akár több napja, vagy hete is állhat a kereskedőnél kivágott állapotban, így van mit bepótolnia.
Ügyeljünk arra, hogy hőforrástól, napsütéstől távol legyen a fenyő, mert ez mind szárítja a növényt, ezáltal törékennyé válik és lehullik a tűlevél. Lehetőség szerint radiátor mellé, ablakba ne helyezzük a fát. A hagyományos karácsonyi izzókat éjszakára kapcsoljuk ki, mert ezek hőt termelnek, mely szintén szárítja a fát.
A száraz fenyőfa tűzveszélyessége nagyon magas. Figyeljünk arra, hogy az égősoraink biztonságosak, nehogy egy elektromos szikra fellobbantsa a tüzet. Azt már ezerszer hallhattuk, hogy égő gyertyát, csillagszórót se tegyünk a fára, vagy a közelébe, mert hamar lángra gyulladhat a fenyő és vele együtt a körülötte lévő bútorok, függöny.
Biztonságos és szép karácsonyt kívánunk mindenkinek, csodásan zöldelő karácsonyfával.
Karácsonyfa állítása hazánkban csak a XIX. század második felében kezdett szokássá válni, főként a német befolyás miatt. Magyarországon az első karácsonyfát Brunszvik Teréz grófnő állította a Fejér megyei Martonváráson lévő birtokán 1824-ben. Pesten az első karácsonyfát valószínűleg szintén Brunszvik Teréz grófnő állíttatta a rábízott krisztinavárosi kisdedeknek,1824-ben. A karácsonyfa-állítás elterjesztésében jelentős szerepe volt a Podmaniczky és a Bezéredy családoknak is. Az új szokás a városokban viszonylag gyorsan meghonosodott. A hatvanas években, adventi időszakban, Pesten fenyővásárok voltak. (Wikipédia)
A karácsonyfa állításának szokása szerint a fenyőfát talpára állítva díszítették fel, különböző üveg gömbökkel, girlandokkal. Magyar családok sajátos szokása a szaloncukor díszítés, mely selyem- és sztaniolpapírba csomagolt, esetleg csokoládébevonatos cukorka –, amit a díszekhez hasonlóan a karácsonyfa ágaira kötöznek.
Aztán néhány évvel ezelőtt egy új divathullám indult el, a fenyőket fejre állították és így dekorálták azokat. A karácsonyfa díszítésének alapja, a legszélesebb része ezáltal a mennyezetre kerül, míg a csúcsa, lefelé lóg a föld felé. Így olyan hatást kelt, mintha lebegne a karácsonyfa a szobában.
Több oka is van annak, hogy a fenyőfákat fejjel lefelé fordítva helyezik el néhányan a lakásban. Egyik ezek közül a helytakarékosság. Kisebb szobákban a nagy kiterjedésű alsó ágak miatt nehezen fér el a fenyőfa, ezért praktikus megoldás lehet a fordított karácsonyfa felállítása. A díszítés ugyanannyira lehet gazdag, mint a normál fenyőállítás során, csak jól fel kell erősíteni a fát és a dekorációt egyaránt.
További indoka lehet ennek a megoldásnak az, hogy kisgyerekek, vagy kisállatok vannak otthonunkban. Ezzel a díszítéssel elkerülhetjük a baleseteket, a fenyőt magára rántó gyerekek, cicák, kutyák ellátását.
Felmerülhet bennünk a kérdés, hogy ez a fajta karácsonyfa állítás megint csak egy trend vagy van valamilyen történelmi alapja! Meglepő, de nem újkeletű dologról van szó. (cikk folytatódik a képek alatt)
Ötletet meríthetsz a Pinteresten található fordított fenyők díszítéséhez az alábbi képekből
No shortcode ID found
Bármennyire is meglepő, de a fejjel lefelé fordított karácsonyfa története a VII. századik nyúlik vissza. A legenda szerint Bonifác bencés szerzetes egy fenyő háromszög alakját használva magyarázta meg a Szentháromságot a német pogányoknak. Később felakasztották őt.
A 19. században láthatóan nem volt ritka, hogy egyesek fejjel lefelé karácsonyfákat akasztottak az otthonok szarufáira.“Az alsóbb osztályok kis közös helyiségeiben egyszerűen nem volt hely” – írja aCBCjelentése szerint Bernd Brunner:A karácsonyfa feltalálásacímű könyvében.
A publikáció felidézte, hogy apodłaźnikiem néven említik a szláv otthonokat díszítő karácsonyfát, amely fenyőágakból állt, melyeket almával, dióval, sütivel, színes selyempapírral, szalmacsillagokkal, szalagokkal és mindenekelőtt a világokkal díszítették. Az emberek hittek abban, hogy varázserejükben hozzájárulhatnak a termékenységhez és a jóléthez.
Kiderült tehát, hogy a fejjel lefelé fordított karácsonyfa egyáltalán nem szentségtörő.Valójában ugyanaz a különleges jelentése van, mint a függőlegesnek!
Ez a weboldal sütiket használ, hogy a lehető legjobb felhasználói élményt nyújthassuk. A cookie-k információit tárolja a böngészőjében, és olyan funkciókat lát el, mint a felismerés, amikor visszatér a weboldalunkra, és segítjük a csapatunkat abban, hogy megértsék, hogy a weboldal mely részei érdekesek és hasznosak.
Feltétlenül szükséges sütik
A feltétlenül szükséges sütiket mindig engedélyezni kell, hogy elmenthessük a beállításokat a sütik további kezeléséhez.
Amennyiben ez a süti nem kerül engedélyezésre, akkor nem tudjuk elmenteni a kiválasztott beállításokat, ami azt eredményezi, hogy minden egyes látogatás alkalmával ismételten el kell végezni a sütik engedélyezésének műveletét.
