A görög karácsony – Kala Christougenna

A görög karácsony – Kala Christougenna

Karácsonyi ételek

Az egyik legismertebb görög karácsonyi étel a christopsomo, Krisztus kenyere, amely egy édes, fűszeres nagy kerek kenyér többek között fahéjjal, szegfűszeggel, ánizzsal fűszerezve. A christopsomo elkészítése nagy odafigyelést igényel, és gyakran díszítik keresztmintákkal. Komoly jelentősége van a görög családok életében, a jólétet, az egészséget, a reményt, a bőséget jelképezi.

A karácsonyi asztal másik alapétele a mézeskalács és dióval töltött baklava, amelyet gyakran narancsvirágvízzel ízesítenek, ezáltal finom citrusos aromát adva az édességnek. Az ünnepek során különleges helyet foglal el a melomakarona nevű mézes sütemény is, amely fahéjjal, szegfűszeggel és reszelt dióval készül.

A karácsonyi menü egyik legfontosabb eleme a pácolt, sült sertés vagy bárány, amelyet gyakran burgonyával és zöldségekkel tálalnak. A másik ilyen népszerű étel a Yiaprakia, ami darált sertéshús és rizzsel töltött káposztalevél. A görög családoknál hagyományos, hogy ezek az ételek hosszú, családi lakomák központi részévé válnak, amelyeket gyakran borral és ouzoval kísérnek.

A görög karácsony nemcsak a finom ételekről, hanem az összetartásról, a hagyományokról és a közös ünneplésről szól.

Görög karácsonyi mondák

Görögországban a karácsonyi időszakot a népi mondák és babonák is különlegessé teszik, amelyek mélyen gyökereznek az ország hagyományaiban.

Kalanda

Az egyik legfontosabb szokásuk. Énekesek járnak házról-házra, egészséget, szerencsét kívánnak a háziaknak, akik cserébe étel és bort kapnak, manapság inkább gyerekek járják a házakat főként édességért, vagy valamilyen élelmért cserébe és közben jókívánsággal köszöntik a lakókat.

A gonosz manók

A Föld mélyén gonosz kis koboldok, Kallikantzaroszok élnek, akik egész évben a Földet tartó fát, a Világ fáját fűrészelik, viszont a tűztől félnek. Azonban karácsonykor feljönnek a felszínre, hogy az embereket bosszantsák. Tűzzel kell távol tartani őket, manapság a családok mécsest, gyertyát gyújtanak, Vízkereszt napjáig.

Vízszentelés

A babona a szenteste esti vízszenteléshez kötődik. A görögök hisznek abban, hogy a pap által megáldott víz különleges erővel bír, és segít távol tartani a gonosz szellemeket, betegségeket és átkokat. Ezt a szentelt vizet gyakran a ház négy sarkába szórják, hogy védelmet nyújtson a család számára.

Egy másik elterjedt szokás, hogy a fiatal lányok karácsony reggelén a patakhoz mennek vízért, amiből az egész család iszik. Bizonyos vidékeken ételeket tesznek a patak partjára.

Hajó díszités

Hajós nemzet révén a hajókat is pompás fényekkel díszítik, a hajótulajdonosok hajóikat, városokban maketteket állítanak fel ebből a célból de a városi hajószobrokat is fényárba helyezik.

A görög karácsonyi mondák és babonák az ünnepi időszak varázslatos hangulatához hozzájárulnak, emlékeztetve arra, hogy a hagyományok és hiedelmek még ma is élénken élnek a görög kultúrában.

Gondoltál már rá, hogy a karácsonyt nem szokványos környezetben töltsd el? Nézz szét az ajánlatok között és találd meg te is, hol töltenél el egy adventi hétvégét.

Ez a bejegyzés kapcsolt link(ek)et tartalmaz.

Mítoszok a karácsonyfa frissen tartásáról

Mítoszok a karácsonyfa frissen tartásáról

Mítoszok a karácsonyfa frissen tartásáról

 Vodka? Hajlakk? És még ki tudja hányféle ötletet hallottunk már az évek során arra vonatkozóan, hogyan tartsuk minél frissebben a fenyőfát, hogy karácsonyig ne hulljanak le a tűlevelei.

A családok többsége még jóval 24.-e előtt szerzi be az élő fenyőfát, amit azután a kertben, erkélyeken, vagy többemeletes házak lakói az ablak alá kötözve tárolnak Szenteste napjáig. Miután elérkezik a feldíszítés napja általában egy masszív talpba helyezik a fát. Ezután jönnek a házi praktikák, amivel minél tovább megpróbálkozunk frissen tartani a fát, nehogy a második nap már a tűlevelek nagy része a földön végezze. 

A fa mielőbbi vízbe helyezése

Nem szabad elfelejtenünk, hogy élő növényt hozunk haza, aminek mindenképpen vízre van szüksége. Az embereket megtéveszti, hogy a fenyőfát kivágva vásárolják meg, úgy gondolják, hogy már hiába is állítanák vízbe, a növény már nem él, azonban ez tévhit. A víz felszívódása növeli a fa élettartamát.

A kivágott fenyő átlagosan még 5 hétig él tovább. A vásárlás helyszínén úgy tudjuk ellenőrizni a fa frissességét, hogy végighúzzuk a kezünket az ágaink. Minél kevesebb tűlevél hullik le róla, annál frissebb a fenyő.

Arra nagyon oda kell figyelnünk, hogy miután megvásároltuk a fenyőt és otthon vízbe állítjuk, előtte mindenképpen ejtsünk a tövén egy friss vágást, mert a már hetekkel korábban levágott fa alja már begyógyult, bezáródtak a pórusai, így ott már nem képes felszívni a vizet. A fa aljának vizszintes levágása a legjobb megoldás, hiszen így nem fog dőlöngélni sem. Szentestét megelőzően lehetőség szerint tartsuk hűvös helyen a fenyőt, tegyük ki az erkélyre, garázsba, vagy panelházak esetében akár az ablak alá is rögzíthetjük.  

Miután a fát vízbe raktuk

A fenyőfa minél tovább friss marad, ha rendszeresen, naponta ellenőrizzük a vízet, melybe beleállítottuk. A főszabály szerint a fenyő törzsének átmérőjét alapul véve, 2,5 cm-enként 1 liter víz kell a fa életben tartására. Sokan esküsznek arra, hogy – mint egyes virágok esetében – a vízben feloldott aspirin csodákra képes, ez nem igazolt állítás a fenyőfák esetében. A tiszta, friss víz a legjobb a fának. Az első 24 órában ne lepődjünk meg, ha rengeteg vizet fog felszívni a fenyőnk, akár több napja, vagy hete is állhat a kereskedőnél kivágott állapotban, így van mit bepótolnia.

Ügyeljünk arra, hogy hőforrástól, napsütéstől távol legyen a fenyő, mert ez mind szárítja a növényt, ezáltal törékennyé válik és lehullik a tűlevél. Lehetőség szerint radiátor mellé, ablakba ne helyezzük a fát. A hagyományos karácsonyi izzókat éjszakára kapcsoljuk ki, mert ezek hőt termelnek, mely szintén szárítja a fát. 

A száraz fenyőfa tűzveszélyessége nagyon magas. Figyeljünk arra, hogy az égősoraink biztonságosak, nehogy egy elektromos szikra fellobbantsa a tüzet. Azt már ezerszer hallhattuk, hogy égő gyertyát, csillagszórót se tegyünk a fára, vagy a közelébe, mert hamar lángra gyulladhat a fenyő és vele együtt a körülötte lévő bútorok, függöny.

Biztonságos és szép karácsonyt kívánunk mindenkinek, csodásan zöldelő karácsonyfával.

 

Ezek megőrültek?! Karácsonyfa fejjel lefelé?

Ezek megőrültek?! Karácsonyfa fejjel lefelé?

Ezek megőrültek?! Karácsonyfa fejjel lefelé?

Karácsonyfa állítása hazánkban csak a XIX. század második felében kezdett szokássá válni, főként a német befolyás miatt. Magyarországon az első karácsonyfát Brunszvik Teréz grófnő állította a Fejér megyei Martonváráson lévő birtokán 1824-ben. Pesten az első karácsonyfát valószínűleg szintén Brunszvik Teréz grófnő állíttatta a rábízott krisztinavárosi kisdedeknek,1824-ben. A karácsonyfa-állítás elterjesztésében jelentős szerepe volt a Podmaniczky és a Bezéredy családoknak is. Az új szokás a városokban viszonylag gyorsan meghonosodott. A hatvanas években, adventi időszakban, Pesten fenyővásárok voltak. (Wikipédia)

A karácsonyfa állításának szokása szerint a fenyőfát talpára állítva díszítették fel, különböző üveg gömbökkel, girlandokkal. Magyar családok sajátos szokása a szaloncukor díszítés, mely  selyem- és sztaniolpapírba csomagolt, esetleg csokoládébevonatos cukorka –, amit a díszekhez hasonlóan a karácsonyfa ágaira kötöznek.

Aztán néhány évvel ezelőtt egy új divathullám indult el, a fenyőket fejre állították és így dekorálták azokat. A karácsonyfa díszítésének alapja, a legszélesebb része ezáltal a mennyezetre kerül, míg a csúcsa, lefelé lóg a föld felé. Így olyan hatást kelt, mintha lebegne a karácsonyfa a szobában.  

Több oka is van annak, hogy a fenyőfákat fejjel lefelé fordítva helyezik el néhányan a lakásban. Egyik ezek közül a helytakarékosság. Kisebb szobákban a nagy kiterjedésű alsó ágak miatt nehezen fér el a fenyőfa, ezért praktikus megoldás lehet a fordított karácsonyfa felállítása. A díszítés ugyanannyira lehet gazdag, mint a normál fenyőállítás során, csak jól fel kell erősíteni a fát és a dekorációt egyaránt.

További indoka lehet ennek a megoldásnak az, hogy kisgyerekek, vagy kisállatok vannak otthonunkban. Ezzel a díszítéssel elkerülhetjük a baleseteket, a fenyőt magára rántó gyerekek, cicák, kutyák ellátását.

Felmerülhet bennünk a kérdés, hogy ez a fajta karácsonyfa állítás megint csak egy trend vagy van valamilyen történelmi alapja! Meglepő, de nem újkeletű dologról van szó.  (cikk folytatódik a képek alatt)

Ötletet meríthetsz a Pinteresten található fordított fenyők díszítéséhez az alábbi képekből

No shortcode ID found

Bármennyire is meglepő, de a fejjel lefelé fordított karácsonyfa története a VII. századik nyúlik vissza. A legenda szerint Bonifác bencés szerzetes egy fenyő háromszög alakját használva magyarázta meg a Szentháromságot a német pogányoknak. Később felakasztották őt.

A 19. században láthatóan nem volt ritka, hogy egyesek fejjel lefelé karácsonyfákat akasztottak az otthonok szarufáira. “Az alsóbb osztályok kis közös helyiségeiben egyszerűen nem volt hely” – írja a CBC jelentése szerint Bernd Brunner: A karácsonyfa feltalálása című könyvében .

A publikáció felidézte, hogy a podłaźnikiem néven említik a szláv otthonokat díszítő karácsonyfát, amely fenyőágakból állt, melyeket almával, dióval, sütivel, színes selyempapírral, szalmacsillagokkal, szalagokkal és mindenekelőtt a világokkal díszítették. Az emberek hittek abban, hogy varázserejükben hozzájárulhatnak a termékenységhez és a jóléthez.

Kiderült tehát, hogy a fejjel lefelé fordított karácsonyfa egyáltalán nem szentségtörő. Valójában ugyanaz a különleges jelentése van, mint a függőlegesnek!