Karácsony Svájcban

Karácsony Svájcban

Svájc karácsonyi hagyományai mélyen gyökereznek a régió gazdag történelmében és kulturális sokszínűségében. A különböző régiók különböző karácsonyi szokásokkal rendelkeznek. Bár ezek a hagyományok változóak lehetnek, néhány alapvető szokás közös az egész országban.

Hagyomány és Modernitás Ötvözete

Advent és a Karácsonyi Vásárok

Svájcban a karácsonyi szezon az adventtel kezdődik, amely az előkészület időszaka. Az adventi naptárak és koszorúk fontos szerepet játszanak, különösen a családok körében, ahol minden héten meggyújtanak egy-egy gyertyát. Az adventi időszak egyik legnépszerűbb eseménye a karácsonyi vásárok meglátogatása. Ezek a vásárok, mint például a bázeli vagy a zürichi, Európa szerte híresek, és autentikus svájci kézműves termékeket, ételeket, italokat kínálnak. A forralt bor (Glühwein), a fondue és a raclette a vásári hangulat szerves részét képezik.

Samichlaus és Schmutzli

Svájcban, Magyarországhoz hasonlóan a gyerekek december 6-án ünneplik Szent Miklóst, vagy ahogy helyben hívják, Samichlaus-t. A gyerekek a Mikulás napjára különféle verseket tanulnak, amelyeket előadnak a jóságos öregembernek, aki viszonzásképp apró ajándékokkal, gyümölcsökkel és édességekkel lepi meg őket. Samichlaus-t gyakran elkíséri segítője, Schmutzli, aki a gyerekek rossz viselkedésére figyelmeztet.

Karácsonyfa és ajándékozás

Svájcban a karácsonyfa díszítése az ünnep egyik legfontosabb mozzanata. A fát hagyományosan szenteste, december 24-én állítják fel, és gyertyákkal, díszekkel, valamint édességekkel díszítik.

Az ajándékozás is szenteste zajlik. Az ajándékokat a Jézuska (Christkindli) hozza a német ajkú részeken, míg az olasz és francia területeken Papa Noël vagy Babbo Natale.

A karácsonyi menü

A vacsora hagyományosan fondue vagy raclette, amelyet családi körben fogyasztanak el. Ezek a sajt alapú ételek. A vacsorához gyakran társul a forralt bor, amelyet fűszerekkel és gyümölcsökkel készítenek.

A desszertek között különleges helyet foglal el a Birnbrot, egy édes, körte alapú sütemény, valamint a Lebkuchen (mézeskalács), amelyet gyakran színes cukormázzal díszítenek. A Weihnachtsguetzli, azaz karácsonyi aprósütemények is elmaradhatatlanok.

A keresztény hagyományok mélyen gyökereznek Svájc karácsonyi ünnepeiben, így a karácsonyi mise fontos szerepet játszik az ünneplésben. Szenteste sok család ellátogat az éjféli misére, ahol karácsonyi énekeket énekelnek és meghallgatják a Jézus születéséről szóló történetet.

A svájci karácsony magában foglalja a hagyományok méltóságteljes tiszteletét, miközben a modern szokások is megjelennek. Az ország sokszínűsége lehetővé teszi, hogy minden régió a maga módján ünnepelje a karácsonyt, mégis közös élményként élik meg a szeretet és az összetartozás ünnepét.

Az adventi időszak, a családi vacsorák, a díszes vásárok és a karácsonyi énekek mind hozzájárulnak ahhoz a különleges hangulathoz, amely Svájcot Európa egyik legvarázslatosabb karácsonyi desztinációjává teszi.

Forrás: Swiss Christmas traditions: Swiss Info, Zürich Christmas markets: Zürich Tourismus

A görög karácsony – Kala Christougenna

A görög karácsony – Kala Christougenna

Karácsonyi ételek

Az egyik legismertebb görög karácsonyi étel a christopsomo, Krisztus kenyere, amely egy édes, fűszeres nagy kerek kenyér többek között fahéjjal, szegfűszeggel, ánizzsal fűszerezve. A christopsomo elkészítése nagy odafigyelést igényel, és gyakran díszítik keresztmintákkal. Komoly jelentősége van a görög családok életében, a jólétet, az egészséget, a reményt, a bőséget jelképezi.

A karácsonyi asztal másik alapétele a mézeskalács és dióval töltött baklava, amelyet gyakran narancsvirágvízzel ízesítenek, ezáltal finom citrusos aromát adva az édességnek. Az ünnepek során különleges helyet foglal el a melomakarona nevű mézes sütemény is, amely fahéjjal, szegfűszeggel és reszelt dióval készül.

A karácsonyi menü egyik legfontosabb eleme a pácolt, sült sertés vagy bárány, amelyet gyakran burgonyával és zöldségekkel tálalnak. A másik ilyen népszerű étel a Yiaprakia, ami darált sertéshús és rizzsel töltött káposztalevél. A görög családoknál hagyományos, hogy ezek az ételek hosszú, családi lakomák központi részévé válnak, amelyeket gyakran borral és ouzoval kísérnek.

A görög karácsony nemcsak a finom ételekről, hanem az összetartásról, a hagyományokról és a közös ünneplésről szól.

Görög karácsonyi mondák

Görögországban a karácsonyi időszakot a népi mondák és babonák is különlegessé teszik, amelyek mélyen gyökereznek az ország hagyományaiban.

Kalanda

Az egyik legfontosabb szokásuk. Énekesek járnak házról-házra, egészséget, szerencsét kívánnak a háziaknak, akik cserébe étel és bort kapnak, manapság inkább gyerekek járják a házakat főként édességért, vagy valamilyen élelmért cserébe és közben jókívánsággal köszöntik a lakókat.

A gonosz manók

A Föld mélyén gonosz kis koboldok, Kallikantzaroszok élnek, akik egész évben a Földet tartó fát, a Világ fáját fűrészelik, viszont a tűztől félnek. Azonban karácsonykor feljönnek a felszínre, hogy az embereket bosszantsák. Tűzzel kell távol tartani őket, manapság a családok mécsest, gyertyát gyújtanak, Vízkereszt napjáig.

Vízszentelés

A babona a szenteste esti vízszenteléshez kötődik. A görögök hisznek abban, hogy a pap által megáldott víz különleges erővel bír, és segít távol tartani a gonosz szellemeket, betegségeket és átkokat. Ezt a szentelt vizet gyakran a ház négy sarkába szórják, hogy védelmet nyújtson a család számára.

Egy másik elterjedt szokás, hogy a fiatal lányok karácsony reggelén a patakhoz mennek vízért, amiből az egész család iszik. Bizonyos vidékeken ételeket tesznek a patak partjára.

Hajó díszités

Hajós nemzet révén a hajókat is pompás fényekkel díszítik, a hajótulajdonosok hajóikat, városokban maketteket állítanak fel ebből a célból de a városi hajószobrokat is fényárba helyezik.

A görög karácsonyi mondák és babonák az ünnepi időszak varázslatos hangulatához hozzájárulnak, emlékeztetve arra, hogy a hagyományok és hiedelmek még ma is élénken élnek a görög kultúrában.

Karácsonyi szokások Portugáliában

Karácsonyi szokások Portugáliában

Portugália gazdag hagyományokkal és különleges karácsonyi szokásokkal rendelkezik, amelyek az ország különböző részein eltérőek lehetnek. Az ország katolikus hagyományai mélyen gyökereznek a karácsony ünneplésében, de modern elemek is megjelennek.

Adventi időszak és karácsonyi előkészületek

Az adventi időszak fontos része a portugál karácsonyi hagyományoknak. Sok család otthonában megtalálható az adventi koszorú (Coroa do Advento) és az adventi naptárak is népszerűek, különösen a gyerekek körében.

Az adventi időszakban a portugálok nagy hangsúlyt fektetnek a betlehemre, amit „Presépio”-nak neveznek. Ez a betlehem általában központi része a karácsonyi dekorációnak. A portugál templomok is gyakran felállítanak betlehemeket,különböző méretben  és stílusban.

Szenteste

A karácsony csúcspontja Portugáliában a Szenteste. Ez az este a családról és a közös étkezésről szól (Consoada). Hagyományosan a portugál családok halat, különösen szárított és sós tőkehalat (bacalhau) fogyasztanak, ami az ország nemzeti étele. A halat főtt krumplival, káposztával és tojással tálalják.

Bolo rei, a háromkirályok tortája

Az étkezés után következik a „Bolo Rei” vagyis a „háromkirály tortája”, amely egy gyümölcsös sütemény, ami gyakran kandírozott gyümölcsökkel és diófélékkel van díszítve. Ennek a tortának az érdekessége, hogy belesütnek egy babot. Aki a babot megtalálja, annak a következő évben kell megvennie a süteményt.

Éjféli mise

A vallásos portugál családok gyakran részt vesznek az éjféli misén (Missa do Galo), ami karácsony éjszakáján kerül megrendezésre. Ez a mise a Jézus születését ünnepli, és a templomok megtelnek emberekkel, akik együtt imádkoznak és énekelnek karácsonyi énekeket. A portugál karácsonyi énekek, a „Janeiras”, különleges szerepet játszanak az ünneplésben. Néhány régióban a hagyomány szerint januárban a helyiek házról házra járnak, hogy énekeljenek és jókívánságokat mondjanak a szomszédoknak.

Karácsonyi ajándékok

Portugáliában a gyerekeknek gyakran karácsony éjszakáján, de néhány helyen csak január 6-án, a Háromkirályok napján hozza meg az ajándékokat „Pai Natal”, vagyis a portugál Mikulás.

Újévi hagyományok és Epifánia

A karácsonyi időszak Portugáliában január 6-ig tart, amikor az Epifánia ünnepe, vagyis a Háromkirályok napja van. Ez a nap is fontos a portugál hagyományokban, mivel sokan ekkor bontják le a karácsonyfát és búcsúztatják az ünnepeket. Egyes régiókban a Háromkirályok ünnepe alkalmával is tartanak különleges rendezvényeket, felvonulásokat és énekes eseményeket.

Karácsony vidéken és városokban

Portugáliában a vidéki területeken erősebbek a tradicionális szokások, míg a nagyvárosokban, mint Lisszabon vagy Porto, modern karácsonyi piacok, fényfesztiválok és koncertek is várják az embereket. A városokban látványos karácsonyi világítások díszítik az utcákat, akár már november végétől kezdve és sok turista is látogatja ezeket a helyszíneket az ünnepek alatt.

Összegzés

Portugália karácsonyi szokásai mélyen gyökereznek a vallási hagyományokban, ugyanakkor a családi összetartás és az ünnepi ételek is központi szerepet játszanak. A helyi szokások sokszínűsége az ország gazdag kulturális örökségét tükrözi, amely minden évben különleges varázst ad a karácsonyi ünneplésnek.

Anno 1835 – Karácsony az angoloknál

Anno 1835 – Karácsony az angoloknál

Anno 1835 – Karácsony az angoloknál

Nagyon szeretem a század eleji és az 1800-as években írt újságokat böngészni, hiszen olyan, már rég elfelejtett történeteket olvashatok, melyek egy teljesen más világot örökítenek meg. Az 1835-ben írt Fillértár című “mindennemű közhasznú isméretek terjesztésére” szakosodott újság egyik számában írtak arról, hogyan ünnepelték Angliában a karácsonyt. Most szeretném közreadni az akkori nyelvezetben írt gondolatokat.

 

Fillértár – 2.évf. 44. szám

“Az angolok nem igen töltik az időt ünnepléssel. Minden napnak megvagyon nálok ki­szabott munkája, s a vasárnap inkább imádság mint mulatság napja. A régi kornak nagy és sok ünnepeiből csak a husvét, pünkösd, sz. Mihálynap és karácsony ünnepeltetik meg; még pedig a karácsony egyedül az, melly közönséges vidámsággal ültetik meg és vígadozó barátok és ismerősek öszszejövetelére okot ad; a többi ünnep kizárólag csak a köznép ünnepe. A karácsonyi ünnep tulajdonképen három- király- (vizkeie.-zt) napjáig eltart; azonban a vendégségek három napra szorítatnak, úgymint a karácsony napjára, uj esztendőre s három ki­rály napjára.”

A cikk továbbiakban megemlíti, hogy a karácsonyi ünnepek 14 napja alatt az utcán éjszakánként néha vándorló művészek zenéje veri fel a csendet. A zenészek az ünnepek után ellátogatnak a házakhoz és ajándékokat kérnek az ott lakóktól. A másik “hangulatos” előadás éjjelenként a kolompoló, aki szintén az esti órákat választja arra, hogy harangjaival, kolompjaival szórakoztassa az embereket és mint egy éjjeliőr vigyázzon álmukra. A kolompoló fel- alá járkálva zörgeti csengőit és közben az alkalomhoz illő rossz verseket dúdol. A karácsonyi ünnepek végeztével ő is házról házra járva várja a borravalót munkájáért és még nyomtatott formában az előadott verseket is a házban hagyja. Egyébként a londoniak nagyon adakozóak ezen kolompolókkal.

Angol otthonok dekorációja

“A szobák, különösen a munkások számára szánt része a háznak, angol üveghá­zakban oly nagyon divatozó babérral, borostyánnal, puszpángal és kivált téli magyallal ékesítetnek fel, mellyek koszorúkba is fonatva a fa­lakra s tüzelőkre függesztetnek. A konyha padlatára egy bokor tölgygaly akasztatik fel, melly alatt a szolgálóknak meg kell magokat csó­kolni hagyniok ; de ezek igen ügyesen tudják a dolgot úgy intézni, hogy mindig az csókolja meg őket a bokor alatt, a kit ők akarnak. Hasonló ékesgetések vidítják a templomok szokott egysze­rűségét is, sokáig ott maradván még karácsony után.”

 

A cikk tanúsága szerint karácsony napján a legidősebb rokonnál gyűlik össze a család, ahol már mindenki korán költi el az ebédjét, így a vacsora előrébb kerül.  A nap folyamán különféle mulatozással töltik az időt, az idősebbek beszélgetnek, kártyáznak, vagy a fiatalabbak szórakozását figyelik. A fiatalabbak énekelnek, táncolnak, ugrándozik, míg a gyerekek megszokott játékaikkal játszanak. Kávét, kalácsot, teát hordoznak körben egészen vacsoraidőig.

A vacsora asztalnál a szokottnál jobban fogy az alkohol, mindenki tosztot mond és a gyerekeket is beeresztik a társaságba. Ilyenkor nem gond, ha énelekni támad kedve valakinek, ezzel is még vidámabbá válik az este hangulata. A mulatozás a vacsora után is folytatódik, míg a gyerekek ágyba nem kerülnek.

Karácsonykor olyan ételek divatoznak, mellyeket a százados szokás mintegy felszentelt. Az asztal közepét legelőször is egy iszonyú nagy ökörpecsenye (roast beaf) foglalja el; kérőbb egy nem kevésbé óriási plum-pudding lép helyére, és bizonyos sütemény, mince-pie (pástétom vag­dalt húsból). E pástétom soha sem jelen meg karácsonyon kivül az angol asztalon; a plum-pud­ding mindennap ritkábbá leszen, noha egyik a legtermészetesb és táplálóbb ételei közül az an­gol konyhának. De karácsony napján minden ház­nál, a királyétól fogva a legutolsó földmivelőéig, kinek csak egy pár sillingje van, meg kell lenni a roast-beafnek, plum-puddingnak és mince- pienek, mellyek nélkül népi ékes az asztal.

 

A műfenyő rövid, de annál érdekesebb története

A műfenyő rövid, de annál érdekesebb története

A műfenyő rövid, de annál érdekesebb története

Azt gondolhatnánk, hogy az ipari forradalom vagy a természetvédelem gondolatainak előretörése hozta magával a műfenyő ötletét, nagyon tévedünk. A XIX. századi Németországból indult útjára a fenyőmentes karácsonyfa ötlete. Mégpedig azért, mert az 1800-as évekre Németország fái szenvedni kezdtek, mivel a fenyőfák tömeges megsemmisítése jó úton haladt. Népszerű volt karácsonykor levágni egy nagy fenyő tetejét, és a fa maradékát hagyták meghalni. Emiatt a tömeges fapusztulás miatt készítették az első libatoll műfát az 1880-as években Németországban. A zöldre festett libatollakat fadarabra erősítették. A tollfák híre nemsokára az Újvilágban is eljutott, így Amerikában is hamar népszerűvé váltak ezek a karácsonyfa helyettesítők. A libatollakat itt már drótvázra erősítették, az egyes ágakat egy központi drótra kötözve. Szinte minden otthonban megtalálható volt karácsonykor egy ilyen műfenyő, sőt még az áruházakat is hasonlóakkal díszítették. A kis pár centis fától, egészen a két és fél méter magas méretűig készítettek tollfenyőket. A képen egy a XIX. századihoz hasonló replika tollfenyő látható. (wikipedia.org)

A műfenyő jobb, mint az igazi?

Ezek a kezdetleges műfenyők nagyon népszerűek voltak a háziasszonyok körében, hiszen nem kellett a tűleveleket takarítani karácsony végén és mindig újra felhasználhatóak voltak évente a tollfenyők.

1930-ban készült el az első mesterséges műfenyő, melyet a brit székhelyű Addis Housewares Company hozott létre. Ez a fa már nem tollakból, hanem ecsetsörtékből készült. A vállalat a fenyők elkészítéséhez ugyanazt a gépet használta, mint amelyekkel a wc keféket formázták meg. A zöldre festett, állati szőr sörtéiből formált “kefefák” egy ideig nagyon népszerűek voltak. Rengeteget importáltak Nagy-Britanniából, a vásárlók szerették, mert sokkal több díszítést bírt el ez a fajta karácsonyfa, mint a tollfák, és nem volt annyira tűzveszélyes sem. 

 

A mesterséges fenyők további fejlődési lépcsőfokának az 1958-ban Chicagóban gyártott aluminium alapanyagú fenyőfát mondhatjuk. Ezt a fajta fenyőfát 1970-ig gyártották, egy idő után már Wisconsin állam is beszállt az előállításába. Népszerűségük akkor kezdett rohamosan csökkenni, amikor 1965-ben először sugározták Amerikában a “Charlie Brown karácsonya” című műsort, melyben negatív színben tüntették fel az aluminium fenyőket. Innentől számíthatjuk a műanyagból, PVC-ből készített fák fénykorát, napjainkban már olyan mesterséges fenyőket is lehet vásárolni, melyek ágaiban optikai szálat futtatnak végig, így nem szükséges külön égősorokat a fára akasztani, hiszen önmagában is világít a fenyő. De már olyan találmányok is helyettesítik az igazi karácsonyfát, mint például a holografikus képmegjelenítés, mely valóban teljesen környezetbarát és nem szükséges kivágni hozzá egyetlen fenyőfát sem.

Reméljük tetszett a cikkünk, kérjük oszd meg másokkal is.