Anno 1835 – Karácsony az angoloknál

Anno 1835 – Karácsony az angoloknál

Anno 1835 – Karácsony az angoloknál

Nagyon szeretem a század eleji és az 1800-as években írt újságokat böngészni, hiszen olyan, már rég elfelejtett történeteket olvashatok, melyek egy teljesen más világot örökítenek meg. Az 1835-ben írt Fillértár című „mindennemű közhasznú isméretek terjesztésére” szakosodott újság egyik számában írtak arról, hogyan ünnepelték Angliában a karácsonyt. Most szeretném közreadni az akkori nyelvezetben írt gondolatokat.

 

Fillértár – 2.évf. 44. szám

„Az angolok nem igen töltik az időt ünnepléssel. Minden napnak megvagyon nálok ki­szabott munkája, s a vasárnap inkább imádság mint mulatság napja. A régi kornak nagy és sok ünnepeiből csak a husvét, pünkösd, sz. Mihálynap és karácsony ünnepeltetik meg; még pedig a karácsony egyedül az, melly közönséges vidámsággal ültetik meg és vígadozó barátok és ismerősek öszszejövetelére okot ad; a többi ünnep kizárólag csak a köznép ünnepe. A karácsonyi ünnep tulajdonképen három- király- (vizkeie.-zt) napjáig eltart; azonban a vendégségek három napra szorítatnak, úgymint a karácsony napjára, uj esztendőre s három ki­rály napjára.”

A cikk továbbiakban megemlíti, hogy a karácsonyi ünnepek 14 napja alatt az utcán éjszakánként néha vándorló művészek zenéje veri fel a csendet. A zenészek az ünnepek után ellátogatnak a házakhoz és ajándékokat kérnek az ott lakóktól. A másik „hangulatos” előadás éjjelenként a kolompoló, aki szintén az esti órákat választja arra, hogy harangjaival, kolompjaival szórakoztassa az embereket és mint egy éjjeliőr vigyázzon álmukra. A kolompoló fel- alá járkálva zörgeti csengőit és közben az alkalomhoz illő rossz verseket dúdol. A karácsonyi ünnepek végeztével ő is házról házra járva várja a borravalót munkájáért és még nyomtatott formában az előadott verseket is a házban hagyja. Egyébként a londoniak nagyon adakozóak ezen kolompolókkal.

Angol otthonok dekorációja

„A szobák, különösen a munkások számára szánt része a háznak, angol üveghá­zakban oly nagyon divatozó babérral, borostyánnal, puszpángal és kivált téli magyallal ékesítetnek fel, mellyek koszorúkba is fonatva a fa­lakra s tüzelőkre függesztetnek. A konyha padlatára egy bokor tölgygaly akasztatik fel, melly alatt a szolgálóknak meg kell magokat csó­kolni hagyniok ; de ezek igen ügyesen tudják a dolgot úgy intézni, hogy mindig az csókolja meg őket a bokor alatt, a kit ők akarnak. Hasonló ékesgetések vidítják a templomok szokott egysze­rűségét is, sokáig ott maradván még karácsony után.”

 

A cikk tanúsága szerint karácsony napján a legidősebb rokonnál gyűlik össze a család, ahol már mindenki korán költi el az ebédjét, így a vacsora előrébb kerül.  A nap folyamán különféle mulatozással töltik az időt, az idősebbek beszélgetnek, kártyáznak, vagy a fiatalabbak szórakozását figyelik. A fiatalabbak énekelnek, táncolnak, ugrándozik, míg a gyerekek megszokott játékaikkal játszanak. Kávét, kalácsot, teát hordoznak körben egészen vacsoraidőig.

A vacsora asztalnál a szokottnál jobban fogy az alkohol, mindenki tosztot mond és a gyerekeket is beeresztik a társaságba. Ilyenkor nem gond, ha énelekni támad kedve valakinek, ezzel is még vidámabbá válik az este hangulata. A mulatozás a vacsora után is folytatódik, míg a gyerekek ágyba nem kerülnek.

Karácsonykor olyan ételek divatoznak, mellyeket a százados szokás mintegy felszentelt. Az asztal közepét legelőször is egy iszonyú nagy ökörpecsenye (roast beaf) foglalja el; kérőbb egy nem kevésbé óriási plum-pudding lép helyére, és bizonyos sütemény, mince-pie (pástétom vag­dalt húsból). E pástétom soha sem jelen meg karácsonyon kivül az angol asztalon; a plum-pud­ding mindennap ritkábbá leszen, noha egyik a legtermészetesb és táplálóbb ételei közül az an­gol konyhának. De karácsony napján minden ház­nál, a királyétól fogva a legutolsó földmivelőéig, kinek csak egy pár sillingje van, meg kell lenni a roast-beafnek, plum-puddingnak és mince- pienek, mellyek nélkül népi ékes az asztal.

 

Karácsonyfák az elmúlt 100 évben

Karácsonyfák az elmúlt 100 évben

Karácsonyfák az elmúlt 100 évben

Nézd meg diavetítésünket, ahol az 1910-es évektől láthatod a karácsonyfák evolúcióját.

Diavetítés indítása

Az örökzöld fenyőket hosszú ideje díszitik fel elődeink. Valójában már az ókori rómaiak és egyiptomiak is megtették ezt, örökzöld fáikat dekorálták az évszakok ünneplésére. A történészek szerint a ma ismert formában a 16. századi Németországban készítettek először karácsonyfát.  A korabeli keresztények helyeztek égő gyertyákat, csillogó díszeket a fára. Kíváncsi vagy a folytatásra?

1910-es évek

Az 1900-as évek elején még igazán hasonlítottak viktoriánus eredetükhöz. Valódi gyertyák égtek a fenyőágakon, mint ezen a képen, mely 1919-ben készült. 

1920-as évek

Az 1850-es évektől díszítettek fel fákat különböző díszekkel. A 20-as évekig szalagokkal, szatén gömbökkel, strucc tollakkal voltak a fák dekorálva. Az első alkalom volt azonban 1920-ban, amikor üvegdíszeket tettek a fára, Frank Woolworth nevű férfi találta ezt ki, az amerikai Pennsylvaniában kezdte el gyártani a díszeket. 

1930-as évek

A nagy gazdasági világválság idején az emberek karácsonykor olyan díszeket aggattak a fára, ami a jólétre emlékeztette őket. pattogatott kukoricafűzér, áfonyafűzér került az ágakra. 1931-ben került először felállításra a New York-i Rockefeller Center fája a plázában.

1940-es évek

Az európai kontinensen a háború alatt igen kevés helyen tudtak fenyőfát állítani, Amerikában is kicsit átalakult a dekorációk anyaga, hiszen az eddig fémből készült, a díszek felfüggesztéséhez használt sapkát zsinegre, kartonra cserélték, mert a gyárakban a háborús gyártásra álltak át. 

1950-es évek

A modern kor modern dekorációt is hozott. Egyre több műanyag alapanyagú dísz került a fára. Világító figurák, cukorkák, a nagyáruházak dekorációja ihlette kis vasútmodellel a fa tövében.

1960-as évek

A műanyagok harangok, az ál fenyőtobozok, az ágak végéről lelógó vízesés hatású fényes lamék és a műfák időszaka. Népszerű volt a fehér műfenyő feldíszítése a hatvanas évek karácsonyán.

1970-es évek

Visszatérnek a természetes fákhoz, karácsonykor ismét igazi fenyőket díszítenek. Előtérbe kerülnek a kézműves díszek, a kerámiából készült falvak. Vörös és arany színvilágú díszekkel dekorálták a fákat. 

Mikor szedjük le a karácsonyfát?

Mikor szedjük le a karácsonyfát?

Mikor szedjük le a karácsonyfát?

Karácsony ünnepe után a feldíszített fenyőfa még sokáig díszíti otthonunkat. Kétféle embertípus létezik, az egyik, aki már december 27-én leszedi a karácsonyfa díszeit, a másik pedig, aki egészen január végéig hagyja a fán a dekoráción. A hagyományok szerint a karácsonyfa leszedésének ideje január 6-a. Ezen a napon érkeztek meg a három királyok Betlehembe és ez jelzi a karácsonyi ünnepek végét.

 Vízkereszt napja, azaz január 6.-a, karácsonytól vízkereszt napjáig tartó 12 szent nap zárónapja. Ezen a napon indul a farsangi szezon. A hagyomány szerint nem szerencsés vízkereszt előtt leszedni a karácsonyfát. Ennek oka az, hogy a hiedelem szerint az örökzöldekben laknak a jó szellemek, akik áldást hoznak. Ha nem adjuk vissza őket a természetnek karácsony után, akkor kevés termés lesz abban az évben. 

Napjainkban a környezetvédelem előtérbe került, így érdemes újrahasznosítható fenyőt vásárolni, kölcsönözni, vagy olyan földes fenyőt venni, melyet a karácsony elmúltával kiültethetünk a kertbe. Ha kidobod a fenyőt arra figyelj, hogy a kijelölt gyűjtőhelyre tedd azt, mert nagy büntetésre számíthatsz, ha ezt elmulasztod. Évekkel ezelőtt a lehulló tűlevelekben gázoltunk, úgyhogy figyeljünk arra, hogyan visszük a gyűjtőhelyre a fát. Tegyük műanyag zsákba a fát, így nem szórjuk szerte szét a leveleket. A gyűjtőhelyre mindenképpen teljesen leszedett fát vigyünk, ne maradjon rajta gyertyamaradvány, szaloncukor papír, vagy fémdarabka.

Amúgy tudtad, hogy a karácsonyfa tetejére miért teszünk csillagot? A betlehemi bölcsek által követett a betlehemi csillagot.

Hozzászólások

Join

Work With Me

Karácsony története

Karácsony története

Karácsony története

A karácsony az egyik legnagyobb keresztény ünnep, amellyel Isten fia, Jézus születésére emlékeznek. Bár Jézus születésének időpontja nem ismert, de ettől függetlenül a karácsonyt december 25-én ünneplik világszerte. Pontosan nem tudjuk mi az oka ennek a dátumnak, talán azért, mert a Föld északi féltekén ekkor van a téli napforduló.

A Biblia leírása szerint Jézus édesanyja, Mária egy szegényes jászolban szülte meg gyermekét, mivel senki nem fogadta őt be otthonába várandósan. A napkeleti bölcsek (háromkirályok) a fényes csillag vezetésével jutnak el Jézushoz, a Messiáshoz és visznek számára ajándékokat.

Karácsony napján ünnepeljük a család, a békesség, az öröm és az otthon ünnepét. A világon rengetegen ünneplik a karácsonyt, attól függetlenül, hogy vallásosak-e vagy sem. Hazánkban a katolikus keresztények Jézus születésének napján a karácsonyi misén vesznek részt, melyet december 24-én éjfélkor vagy december 25-én napközben tartanak meg a templomban.

A katolikus egyház különböző felekezeteiben másként ünneplik a karácsonyt. A reformátusok például szentestén, azaz december 24-én vesznek részt istentiszteleten, majd másnap az úrvacsorát tartják meg. A katolikus családok általában december 24-én napközben böjtöt tartanak és csak este fogyasztják el a böjti vacsorát. Ezen a vacsorán a régmúlt időkben almát, diót, mézet, fokhagymát fogyasztottak, majd jöhetett a vajas bableves hús nélkül és végül a mákos guba, napjainkban már a hal, vagy töltött káposzta kerül az asztalokra. 

December 25-én következik a karácsonyi ebéd és vacsora. Ilyenkor gyűlik össze a rokonság és együtt fogyasztják el az ételeket.  Hazánkban a családi körben eltöltött vacsora ideje inkáb a szenteste, míg a nyugat-európai országokban ez a  december 25-ei alkalom.

Hozzászólások

Join

Work With Me

Szenteste

Szenteste

Az advent minden várakozása szenteste teljesedik be. A karácsony böjtjének estéje ez a nap, minden évben ugyan arra dátumra esik, viszont a napja mindig változó, lehet hétfő, kedd, szerda… December 24-e még munkanap, délután négy óráig a közlekedés is a megszokott rend szerint működik, azonban ezután a szűk családi vacsora következik. Hazánkban a vacsora után adják át a feldíszített fenyőfa előtt egymásnak ajándékaikat a családok. Más kultúrákban ezt inkább karácsony első napján 25-én teszik meg.

December 24-én véget ér az adventi időszak, az utolsó gyertyát ilyenkor gyújtjuk meg. A szenteste lezárása az éjféli mise, mely a karácsony első szentmiséje, a katolikus hitben lezárja az adventet, feloldja a karácsonyi böjtöt.

A karácsonyi időszak idejét békességben, szeretetben kell eltölteni, hogy a kis Jézus áldására méltók legyünk. A szenteste a karácsonyra várakozás utolsó napja. December 25-én ünnepeljük Jézus születését.

Milyen menüt szolgáljunk fel Szenteste?

Hazánkban népszerű vacsora a hal, de vajon miért ezt szeretik a magyarok? Hiszen általában nem sok halat eszünk évközben.

Ennek oka a régi hagyományokra nyúlik vissza. 

Miután a böjti időszak vége a Szentestén felszolgált vacsora, ezért egy könnyű halétel a legjobb választás. Ráadásul a hal tradicionálisan katolikus böjti étel, mivel más húst nem ehettek ezen a napon. Napjainkban halászlé vagy rántott hal a hagyományos karácsonyi vacsora egyik összetevője.

 

Szentestével kapcsolatos babonák

A babona a hitetlen ember számára fogódzópont előre nem látható helyzetekben, és inkább valláspótlék, mint hamis istentisztelet. Szentestével kapcsolatban az egyik legnagyobb hiedelem, hogy nem szabad a fenyőfát előbb bevinni a házba és feldíszíteni, csak december 24-én. Aki mégis megteszi, az a kapzsiságával magára haragítja a szellemeket. 

Másik babona szerint házimunkát nem szabad végezni ezen a napon és pénzt se kölcsönözzünk másnak Szenteste.