3 varázslatos klasszikus mese karácsonyra

3 varázslatos klasszikus mese karácsonyra

3 varázslatos klasszikus mese karácsonyra

A gyerekeket a mese egy másik világba repíti, tanulságot hordoz, úgy tanítja őket, hogy észre sem veszik. Napjaink médiából áradó mesefilmjei mellett ne feledkezzünk meg az olvasásról sem. A kisebb gyerkőcöknek elalvás előtti meseolvasás, meghittséget, biztonságot ad, emellett rengeteg képességüket is fejleszti. A nagyobb gyerekek olvasása szintén hatással van későbbi életükre. 

A karácsony jó időszak arra, hogy egy picit lelassuljon az idő, többet tudjunk egymással foglalkozni. Üljetek le a gyermekek ágya mellé és olvassatok nekik egy szép, karácsonyi történetet. Három klasszikust mutatunk nektek, hogy megkönnyítsük a választást. 

 

A kis gyufaáruslány

Tanulságos, de kicsit szomorú történet A kis gyufaáruslány meséje. 

Hans Christian Andersen 1845-ben megjelent története ide kattintva olvasható. Karácsony napján a kis gyufaáruslány a hidegben árulja az utcán a gyufákat. Miután az üzlet elég rosszul megy, a kislány nem mer hazamenni, mert fél mostohaapja haragjától. Nagyon fázik a hideg utcán, ezért kétségbeesésében elkezdi meggyújtani a gyufákat és azzal próbálja felmelegíteni kezeit.

Fagyoskodás közben a gyufa lángjánál már szinte hallucinál, csodás vacsorát, meleg szobát vizionál. Egy hullócsillagot pillant meg az égen, ami elhunyt nagymamájára emlékezteti, aki azt mondta mindig neki, ha egy csillag lehull, valaki a Mennyországba kerül.

A mese végén kiderül, hogy az utcán megfagyott kislány testére, másnap találnak rá a járókelők. Persze, úgy érezheted, hogy ez a történet nem éppen pozitív üzenetet hordoz, de Andersen ezzel arra akarta felhívni a figyelmet, hogy a szomorú földi életét, a kislány egy boldogabb  létre cserélte, ahol kedves nagymamájával lehet együtt.

 

Diótörő és Egérkirály

E.T.A Hoffmann kisregénye alapján készült nagyon sokféle feldolgozás. Többek között balett, opera, színmű, mesejáték és még sorolhatnánk. Az író 19. században megalkotott történetei általában rémmesék vagy fantasy sztorik voltak, a Diótörő és Egérkirály szintén hasonlóan ijesztő történet. Itt olvashatod el a mesét.

 A karácsony estén játszódó történetben az egerek és egy diótörő figura küzdelmét olvashatjuk, melyet egy kislány képzelete kelt életre. Marie éjszaka arra ébred, hogy az egerek az egérkirály vezetésével előbújnak odúikból és elkezdődik a harc köztük és a Diótörő által vezetett babasereg között. 

A túlerőben lévő egerek végül fogjul ejtik Diótörőt, Marie védelmébe veszi, de megvágja a kezét. Reggel úgy ébred, hogy a vágás látható rajta, elmeséli történetét a szüleinek, de persze senki nem hisz neki. Az egérkirály megjelenik Marie-nél és zsarolni kezdi, majd kezdenek jobbra fordulni a dolgok, végül Marie és a Diótörő között romantikus szálak szövődnek.

 

Karácsonyi ének

Charles Dickens meséje már kétszáz éve varázsolja el a kis lurkókat és a felnőtteket egyaránt nemcsak karácsony estéjén. A történet rámutat arra, hogy nem az anyagi javak a fontosak az életben, hanem az emberi kapcsolatok. A főszereplő gonosz uzsorásból a történet végére kedves, megértő ember válik. A könyv megjelenése óta számtalan módon került feldolgozásra a történet, filmen, színházban is láthatóak ezek a művek. Itt olvashatjátok el a történetet.

 

Ezek megőrültek?! Karácsonyfa fejjel lefelé?

Ezek megőrültek?! Karácsonyfa fejjel lefelé?

Ezek megőrültek?! Karácsonyfa fejjel lefelé?

Karácsonyfa állítása hazánkban csak a XIX. század második felében kezdett szokássá válni, főként a német befolyás miatt. Magyarországon az első karácsonyfát Brunszvik Teréz grófnő állította a Fejér megyei Martonváráson lévő birtokán 1824-ben. Pesten az első karácsonyfát valószínűleg szintén Brunszvik Teréz grófnő állíttatta a rábízott krisztinavárosi kisdedeknek,1824-ben. A karácsonyfa-állítás elterjesztésében jelentős szerepe volt a Podmaniczky és a Bezéredy családoknak is. Az új szokás a városokban viszonylag gyorsan meghonosodott. A hatvanas években, adventi időszakban, Pesten fenyővásárok voltak. (Wikipédia)

A karácsonyfa állításának szokása szerint a fenyőfát talpára állítva díszítették fel, különböző üveg gömbökkel, girlandokkal. Magyar családok sajátos szokása a szaloncukor díszítés, mely  selyem- és sztaniolpapírba csomagolt, esetleg csokoládébevonatos cukorka –, amit a díszekhez hasonlóan a karácsonyfa ágaira kötöznek.

Aztán néhány évvel ezelőtt egy új divathullám indult el, a fenyőket fejre állították és így dekorálták azokat. A karácsonyfa díszítésének alapja, a legszélesebb része ezáltal a mennyezetre kerül, míg a csúcsa, lefelé lóg a föld felé. Így olyan hatást kelt, mintha lebegne a karácsonyfa a szobában.  

Több oka is van annak, hogy a fenyőfákat fejjel lefelé fordítva helyezik el néhányan a lakásban. Egyik ezek közül a helytakarékosság. Kisebb szobákban a nagy kiterjedésű alsó ágak miatt nehezen fér el a fenyőfa, ezért praktikus megoldás lehet a fordított karácsonyfa felállítása. A díszítés ugyanannyira lehet gazdag, mint a normál fenyőállítás során, csak jól fel kell erősíteni a fát és a dekorációt egyaránt.

További indoka lehet ennek a megoldásnak az, hogy kisgyerekek, vagy kisállatok vannak otthonunkban. Ezzel a díszítéssel elkerülhetjük a baleseteket, a fenyőt magára rántó gyerekek, cicák, kutyák ellátását.

Felmerülhet bennünk a kérdés, hogy ez a fajta karácsonyfa állítás megint csak egy trend vagy van valamilyen történelmi alapja! Meglepő, de nem újkeletű dologról van szó.  (cikk folytatódik a képek alatt)

Ötletet meríthetsz a Pinteresten található fordított fenyők díszítéséhez az alábbi képekből

  • creative crafts let's do together!😘😘😍😍
  • Письмо «Специально для вас: идеи на темы «Christmas trees», «Christmas» и многие другие» — Pinterest — Яндекс.Почта
  • Weihnachtsbaum Tannenzweige
  • DIY Ornament Wine Charms - so perfect for Christmas and holiday parties!
  • Sandi’s Holiday Tails Christmas Tree 2017

Bármennyire is meglepő, de a fejjel lefelé fordított karácsonyfa története a VII. századik nyúlik vissza. A legenda szerint Bonifác bencés szerzetes egy fenyő háromszög alakját használva magyarázta meg a Szentháromságot a német pogányoknak. Később felakasztották őt.

A 19. században láthatóan nem volt ritka, hogy egyesek fejjel lefelé karácsonyfákat akasztottak az otthonok szarufáira. “Az alsóbb osztályok kis közös helyiségeiben egyszerűen nem volt hely” – írja a CBC jelentése szerint Bernd Brunner: A karácsonyfa feltalálása című könyvében .

A publikáció felidézte, hogy a podłaźnikiem néven említik a szláv otthonokat díszítő karácsonyfát, amely fenyőágakból állt, melyeket almával, dióval, sütivel, színes selyempapírral, szalmacsillagokkal, szalagokkal és mindenekelőtt a világokkal díszítették. Az emberek hittek abban, hogy varázserejükben hozzájárulhatnak a termékenységhez és a jóléthez.

Kiderült tehát, hogy a fejjel lefelé fordított karácsonyfa egyáltalán nem szentségtörő. Valójában ugyanaz a különleges jelentése van, mint a függőlegesnek!