Ezek megőrültek?! Karácsonyfa fejjel lefelé?

Ezek megőrültek?! Karácsonyfa fejjel lefelé?

Ezek megőrültek?! Karácsonyfa fejjel lefelé?

Karácsonyfa állítása hazánkban csak a XIX. század második felében kezdett szokássá válni, főként a német befolyás miatt. Magyarországon az első karácsonyfát Brunszvik Teréz grófnő állította a Fejér megyei Martonváráson lévő birtokán 1824-ben. Pesten az első karácsonyfát valószínűleg szintén Brunszvik Teréz grófnő állíttatta a rábízott krisztinavárosi kisdedeknek,1824-ben. A karácsonyfa-állítás elterjesztésében jelentős szerepe volt a Podmaniczky és a Bezéredy családoknak is. Az új szokás a városokban viszonylag gyorsan meghonosodott. A hatvanas években, adventi időszakban, Pesten fenyővásárok voltak. (Wikipédia)

A karácsonyfa állításának szokása szerint a fenyőfát talpára állítva díszítették fel, különböző üveg gömbökkel, girlandokkal. Magyar családok sajátos szokása a szaloncukor díszítés, mely  selyem- és sztaniolpapírba csomagolt, esetleg csokoládébevonatos cukorka –, amit a díszekhez hasonlóan a karácsonyfa ágaira kötöznek.

Aztán néhány évvel ezelőtt egy új divathullám indult el, a fenyőket fejre állították és így dekorálták azokat. A karácsonyfa díszítésének alapja, a legszélesebb része ezáltal a mennyezetre kerül, míg a csúcsa, lefelé lóg a föld felé. Így olyan hatást kelt, mintha lebegne a karácsonyfa a szobában.  

Több oka is van annak, hogy a fenyőfákat fejjel lefelé fordítva helyezik el néhányan a lakásban. Egyik ezek közül a helytakarékosság. Kisebb szobákban a nagy kiterjedésű alsó ágak miatt nehezen fér el a fenyőfa, ezért praktikus megoldás lehet a fordított karácsonyfa felállítása. A díszítés ugyanannyira lehet gazdag, mint a normál fenyőállítás során, csak jól fel kell erősíteni a fát és a dekorációt egyaránt.

További indoka lehet ennek a megoldásnak az, hogy kisgyerekek, vagy kisállatok vannak otthonunkban. Ezzel a díszítéssel elkerülhetjük a baleseteket, a fenyőt magára rántó gyerekek, cicák, kutyák ellátását.

Felmerülhet bennünk a kérdés, hogy ez a fajta karácsonyfa állítás megint csak egy trend vagy van valamilyen történelmi alapja! Meglepő, de nem újkeletű dologról van szó.  (cikk folytatódik a képek alatt)

Ötletet meríthetsz a Pinteresten található fordított fenyők díszítéséhez az alábbi képekből

No shortcode ID found

Bármennyire is meglepő, de a fejjel lefelé fordított karácsonyfa története a VII. századik nyúlik vissza. A legenda szerint Bonifác bencés szerzetes egy fenyő háromszög alakját használva magyarázta meg a Szentháromságot a német pogányoknak. Később felakasztották őt.

A 19. században láthatóan nem volt ritka, hogy egyesek fejjel lefelé karácsonyfákat akasztottak az otthonok szarufáira. “Az alsóbb osztályok kis közös helyiségeiben egyszerűen nem volt hely” – írja a CBC jelentése szerint Bernd Brunner: A karácsonyfa feltalálása című könyvében .

A publikáció felidézte, hogy a podłaźnikiem néven említik a szláv otthonokat díszítő karácsonyfát, amely fenyőágakból állt, melyeket almával, dióval, sütivel, színes selyempapírral, szalmacsillagokkal, szalagokkal és mindenekelőtt a világokkal díszítették. Az emberek hittek abban, hogy varázserejükben hozzájárulhatnak a termékenységhez és a jóléthez.

Kiderült tehát, hogy a fejjel lefelé fordított karácsonyfa egyáltalán nem szentségtörő. Valójában ugyanaz a különleges jelentése van, mint a függőlegesnek! 

Karácsony a Bibliában

Karácsony a Bibliában

Karácsony a Bibliában

Általában úgy tudjuk, hogy a karácsony ünnepe Jézus Krisztus születésének időpontja, melyet ekkor ünneplünk.  A keresztény vallások többsége úgy fogadja el a karácsonyi ünnepkört, mintha ez szorosan kapcsolódna a keresztény hithez. Azonban, ha mélyebre ásunk a történelemben, láthatjuk, hogy sokkal korábban, már az ókori pogány rituálékban gyökerezik a szokás, ezt azonban a Biblia nem támasztja alá.

Ha kíváncsi vagy a karácsony eredetének történetére, akkor a cikk folytatását a mitmondabiblia.hu oldalon olvashatod tovább.

 „A karácsony megünneplése nem isteni intézkedés, és az Úsz. [Újszövetség] sem tekinthető az eredetének” (Cyclopedia).

[Jézus] „A születésnek megünneplése a régi keresztényeknél ismeretlen szokás volt” (Borbély István: Karácsony története. Keresztény Magvető, 1973. 3–4. sz. 188. o.).