A görög karácsony – Kala Christougenna

A görög karácsony – Kala Christougenna

Karácsonyi ételek

Az egyik legismertebb görög karácsonyi étel a christopsomo, Krisztus kenyere, amely egy édes, fűszeres nagy kerek kenyér többek között fahéjjal, szegfűszeggel, ánizzsal fűszerezve. A christopsomo elkészítése nagy odafigyelést igényel, és gyakran díszítik keresztmintákkal. Komoly jelentősége van a görög családok életében, a jólétet, az egészséget, a reményt, a bőséget jelképezi.

A karácsonyi asztal másik alapétele a mézeskalács és dióval töltött baklava, amelyet gyakran narancsvirágvízzel ízesítenek, ezáltal finom citrusos aromát adva az édességnek. Az ünnepek során különleges helyet foglal el a melomakarona nevű mézes sütemény is, amely fahéjjal, szegfűszeggel és reszelt dióval készül.

A karácsonyi menü egyik legfontosabb eleme a pácolt, sült sertés vagy bárány, amelyet gyakran burgonyával és zöldségekkel tálalnak. A másik ilyen népszerű étel a Yiaprakia, ami darált sertéshús és rizzsel töltött káposztalevél. A görög családoknál hagyományos, hogy ezek az ételek hosszú, családi lakomák központi részévé válnak, amelyeket gyakran borral és ouzoval kísérnek.

A görög karácsony nemcsak a finom ételekről, hanem az összetartásról, a hagyományokról és a közös ünneplésről szól.

Görög karácsonyi mondák

Görögországban a karácsonyi időszakot a népi mondák és babonák is különlegessé teszik, amelyek mélyen gyökereznek az ország hagyományaiban.

Kalanda

Az egyik legfontosabb szokásuk. Énekesek járnak házról-házra, egészséget, szerencsét kívánnak a háziaknak, akik cserébe étel és bort kapnak, manapság inkább gyerekek járják a házakat főként édességért, vagy valamilyen élelmért cserébe és közben jókívánsággal köszöntik a lakókat.

A gonosz manók

A Föld mélyén gonosz kis koboldok, Kallikantzaroszok élnek, akik egész évben a Földet tartó fát, a Világ fáját fűrészelik, viszont a tűztől félnek. Azonban karácsonykor feljönnek a felszínre, hogy az embereket bosszantsák. Tűzzel kell távol tartani őket, manapság a családok mécsest, gyertyát gyújtanak, Vízkereszt napjáig.

Vízszentelés

A babona a szenteste esti vízszenteléshez kötődik. A görögök hisznek abban, hogy a pap által megáldott víz különleges erővel bír, és segít távol tartani a gonosz szellemeket, betegségeket és átkokat. Ezt a szentelt vizet gyakran a ház négy sarkába szórják, hogy védelmet nyújtson a család számára.

Egy másik elterjedt szokás, hogy a fiatal lányok karácsony reggelén a patakhoz mennek vízért, amiből az egész család iszik. Bizonyos vidékeken ételeket tesznek a patak partjára.

Hajó díszités

Hajós nemzet révén a hajókat is pompás fényekkel díszítik, a hajótulajdonosok hajóikat, városokban maketteket állítanak fel ebből a célból de a városi hajószobrokat is fényárba helyezik.

A görög karácsonyi mondák és babonák az ünnepi időszak varázslatos hangulatához hozzájárulnak, emlékeztetve arra, hogy a hagyományok és hiedelmek még ma is élénken élnek a görög kultúrában.

Gondoltál már rá, hogy a karácsonyt nem szokványos környezetben töltsd el? Nézz szét az ajánlatok között és találd meg te is, hol töltenél el egy adventi hétvégét.

Ez a bejegyzés kapcsolt link(ek)et tartalmaz.

Karácsony története

Karácsony története

Karácsony története

A karácsony az egyik legnagyobb keresztény ünnep, amellyel Isten fia, Jézus születésére emlékeznek. Bár Jézus születésének időpontja nem ismert, de ettől függetlenül a karácsonyt december 25-én ünneplik világszerte. Pontosan nem tudjuk mi az oka ennek a dátumnak, talán azért, mert a Föld északi féltekén ekkor van a téli napforduló.

A Biblia leírása szerint Jézus édesanyja, Mária egy szegényes jászolban szülte meg gyermekét, mivel senki nem fogadta őt be otthonába várandósan. A napkeleti bölcsek (háromkirályok) a fényes csillag vezetésével jutnak el Jézushoz, a Messiáshoz és visznek számára ajándékokat.

Karácsony napján ünnepeljük a család, a békesség, az öröm és az otthon ünnepét. A világon rengetegen ünneplik a karácsonyt, attól függetlenül, hogy vallásosak-e vagy sem. Hazánkban a katolikus keresztények Jézus születésének napján a karácsonyi misén vesznek részt, melyet december 24-én éjfélkor vagy december 25-én napközben tartanak meg a templomban.

A katolikus egyház különböző felekezeteiben másként ünneplik a karácsonyt. A reformátusok például szentestén, azaz december 24-én vesznek részt istentiszteleten, majd másnap az úrvacsorát tartják meg. A katolikus családok általában december 24-én napközben böjtöt tartanak és csak este fogyasztják el a böjti vacsorát. Ezen a vacsorán a régmúlt időkben almát, diót, mézet, fokhagymát fogyasztottak, majd jöhetett a vajas bableves hús nélkül és végül a mákos guba, napjainkban már a hal, vagy töltött káposzta kerül az asztalokra. 

December 25-én következik a karácsonyi ebéd és vacsora. Ilyenkor gyűlik össze a rokonság és együtt fogyasztják el az ételeket.  Hazánkban a családi körben eltöltött vacsora ideje inkáb a szenteste, míg a nyugat-európai országokban ez a  december 25-ei alkalom.

Hozzászólások

Join

Work With Me